A globalizáció következményeként igen jelentős mértékben növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek. Már a gyarmatosítás idején kialakult az a munkamegosztás, mely szerint az úgynevezett globális dél /fejlődő országok/ a gazdag államok nyersanyag- és mezőgazdasági szolgáltatóivá váltak. Ezzel együtt kiterjedt problémák mutatkoztak. Egyrészt, mivel a feldolgozás már az iparosodott országokban zajlik, így a többletár a gazdag országokban adódik hozzá a termék értékéhez. A másik gond az, hogy az exportot növelve túlkínálat alakult ki, emiatt pedig az árak nagymértékben csökkentek. Így egyre többet kell termelniük, hogy megéljenek, amihez új technológiára, eszközökre, sőt gyermekeik munkaerejére is szükség van. A harmadik világbeli termelő helyzete tehát igen kedvezőtlen. A silány munkakörülmények, a leszorított bérek, a gyermekmunka, a hiányzó egészségügyi és munkaügyi előírások jelzik, hogy a változtatás indokolt lenne. Erre a problémára jelenthet megoldást a méltányos kereskedelem /fair trade/.
Ez a rendszer nemcsak a távoli országok termelőin segíthet. A „fejlett világban” a nagyipari mezőgazdasági termelés és a multinacionális cégek által kiszorított és versenyképtelenné tett kistermelőket is lehet ilyen elvek mentén támogatni.
A fair trade rövid bemutatása/története
A 60-as évektől kezdve jöttek létre a maihoz hasonló mozgalmak. Legfontosabb céljaik azok voltak, hogy a fejlődő országok felhagyjanak a monokultúrával, a nyersanyagot a belső piacra termeljék, és az ott helyben feldolgozott, értéknövelt termékeket exportálják inkább. Az Oxfam 1964-ben indította el a „Bridge” nevű programot, melynek keretében a harmadik világbeli kézművesek termékeit megvásárolták az importőröktől, és az eladásukból segélyekre gyűjtöttek.
A fair trade a hagyományos szabadkereskedelemre alternatíva, a fenntarthatóság szociális aspektusával foglalkozik. Partnerségen alapuló kereskedelem, mely kedvezőbb kereskedelmi feltételekkel, a jogok érvényesítésével támogatja a fenntartható fejlődést a hátrányos helyzetű termelők és munkások számára, elsősorban a fejlődő országokban. A fair trade szervezetek a fogyasztók bevonásával aktívan támogatják a termelőket szemléletformáláson és kampányokon keresztül, melynek célja, hogy a hagyományos nemzetközi kereskedelemben változás menjen végbe.
Amit elsődlegesen és leggyakrabban hallani a fair trade elvekről, az a termelőknek juttatott magasabb bér, de a fair trade ennél jóval többet jelent. Úgy növeli a termelők jövedelmét és életszínvonalát, hogy egyúttal javítja a piacra jutás lehetőségét is. Megerősíti a termelők szövetkezeteit és hosszú távú kereskedelmi szerződéseket köt velük. Nagyon fontos, hogy van egy minimum juttatás, amit mindenképp biztosítanak a termelőknek, így nincsenek kiszolgáltatva a világpiaci ár ingadozásának; a minimumár fölött pedig prémium jár, amelyet a termelői szövetkezet egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi fejlesztésekre fordíthat.
Növeli a fejlődési esélyeket, különösen a nők és az őslakosok esetében, illetve tiltja a gyermekmunkát. Erősíti a vásárlói tudatosságot azáltal, hogy tájékoztatja a fogyasztókat az általuk megvásárolni kívánt termékek előállításának körülményeiről, a termelőket sújtó problémákról. Remélve, hogy a vásárló ezeknek tudatában majd felelősen választ. Kereskedelmi partnerséget alakít ki a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi jogok figyelembevételével. Kampányol a jelenlegi nemzetközi kereskedelem káros gyakorlatának átszervezéséért. Védi az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek és a gazdasági biztonság elősegítésével.
Főbb szervezetek
Az egyik fő intézmény, akik fair trade-del foglalkoznak, az a FLO (Fair Trade Labelling Organizations International), akik a címkézéssel kapcsolatos teendőket látják el, és ezt koordinálják. A címkézés célja egy egységes, mindenki számára könnyen felismerhető minősítési rendszer létrehozása, amely a vásárlók és a kereskedők tájékoztatására szolgál. Csak olyan termékek jogosultak a védjegy megszerzésére, amelyek megfelelnek a Fair Trade alapelveknek. Céljuk, hogy tovább bővítsék a fair trade termékek körét. Fair trade címkével ellátott termékek leggyakrabban élelmiszerek (kávé, tea, banán, cukor, kakaó, csokoládé, déli gyümölcsök, rizs, stb.) és kézműves portékák (ékszer, textil, használati tárgyak, ruhadarabok). A másik fontos szervezet még a World Fair Trade Organization (WFTO), akik társadalmi vállalkozásokra és tisztességes kereskedelemre összpontosítanak. Garanciarendszere az egyetlen nemzetközi ellenőrzési modell, amely a szociális vállalkozásokra fókuszál és amely a munkavállalók, a gazdálkodók és a kézművesek érdekeit helyezi előtérbe.
WFTO 
FLO
Úgy gondoljuk, hogy ha az ember fogyaszt ilyen egzotikus árukat, mint kávét, teát, kakaót, csokoládét, mindenképp érdemes a fair trade védjegyet figyelni, és azt a terméket választani.
Nyilvánvaló, hogy egy ideális világban nem is lenne szükség ilyen szervezetekre, hiszen akkor nem lenne elnyomás, kizsákmányolás és kapzsiság, de addig is, mint eddigi legjobb alternatíva, keressük a termékeken a fair trade logót és legyünk nyugodtan büszkék magunkra, hogy egy kis odafigyeléssel hozzájárulhattunk valaki más boldogulásához.